Miskolci Akadémisták Baráti Társasága
Miskolci Akadémisták Baráti Társasága
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
A MABAT dala
 
Linkek
 
Számláló
Indulás: 2006-10-21
 
Volt egyszer egy...Nógrádi szénbányák
Volt egyszer egy. Nógrádi Szénbányák DR. DÓSA ZOLTÁN okl. bányamérnök . JÓZSA SÁNDOR okl. bányamérnök . MARTÉNYI ÁRPÁD okl. bányamérnök A hazai szénbánya vállalatok felszámolásának sorát 1990. február 2-án a Nógrádi Szénbányák nyitotta meg, ahol a Fõvárosi Bíróság, az akkor még egyetlen felszámoló bíróság, felszámolóul a Pénzintézeti Központot jelölte ki. Azóta több mint 15 év telt el, az eljárást csak most tudták lezárni; a bíróság a vállalatot 2005. október 6-i hatállyal megszüntette és törölte a cégjegyzékbõl. Ebbõl az alkalomból tekintjük át . a cikksorozat keretében . a nógrádi szénmedence és a Nógrádi Szénbányák, mint vállalat történetét. A vállalat története Geológiai leírás A nógrádi-medence nem természetes határai északon az Ipoly és az országhatár, délen a Mátra, keleten a Tar- na, illetõleg a pétervásári oligocén rétegek és nyugaton a Cserhát. A medence rétegeinek felépítésében a harmadkor, a középsõ és felsõ oligocén (rupéli, katti) és az alsó és középsõ miocén (aquitáni, burdigáli, helvéci és tortoni) emeletei vettek részt. A centrális résztõl távolabb a pliocén képzõdmények is megtalálhatók a Mátra és a Cserhát terresztrikus, idõsebb pliocénkorú kavicstakarói alakjában. A középsõ oligocén rétegeket a kiscelli agyaggal párhuzamba hozható agyagos képzõdmények képviselik, melyeket Etes és Kishartyán között a kishartyáni bércet alkotó nagy vetõ hozott ki a külszínre. A magasabb szintekben ezek fokozatosan homokosabbakká válnak, míg végül a nagy kiterjedésû, néhol 600-700 m vastagságot is elérõ glaukonitos homokkõbe mennek át, amelyet már a felsõ oligocén katti emeletébe sorolunk. Afeküagyag felett 3 széntelep fejlõdött ki.Afelsõ az I. telep, a középsõ a II. telep és az alsó a III. telep vagy fõtelep. A fõtelepet a régi salgói, zagyvai és salgótarjáni, továbbá a baglyasi, keszi, etesi és pálfalvai bányákban, míg az I. és II. telepet a déli- és kelet-nógrádi medencében fejtették. A fõtelep a salgó-rónai részeken a 4-6mvastagságot is elérte, míg Inászón 2-2,5; Salgótarjánban 1,20-1,80 m, Pálfalván 0,40-1,00 m vastagságban fejtették. Inászón és Salgótarjánban voltak a legkedvezõbb körülmények, itt indult meg a bányászat és érte el fénykorát. A mûvelt III. széntelep fûtõértéke 18-22 000 kJ/kg között váltakozott. Baglyasalján és Etesen már vékonyabb a telep, de fûtõértéke a 22 000 kJ/kg-ot is meghaladta. Pálfalvától délre, Kotyházán, Márkházán, Kis- terenyén erõsen romlik a szén minõsége és változik avastagsága is, végül Nagybátony környékén már csak az I. és II. telep fejlõdött ki, és a III. telep teljesen hiányzik. Az I. és II. telep fûtõértéke jóval a III. telep fûtõértéke alatt maradt, általában 12-14 000 kJ/kg, de a legjobbnak tartott Kányás-bányában sem haladta meg a 16 000 kJ/kg-ot. A telep vastagsága északról dél felé haladóan növekszik. Az I. telep Szorospatak- és Kányás-bányákban eléri a 2,2 m-t . A medencében két fõ vetõdési rendszer uralkodik: az ÉNY-DK irányú és az ezekre többé-kevésbé merõleges, tehát ÉK-DNy irányú vetõk. Az elõbbiek a fõvetõk, mert ezek okoztak nagyobb szintkülönbségeket, elvetési magasságokat, míg az utóbbiak, mivel méreteikben ki- sebbek, a mellékvetõk. Egy-egy rendszer vetõi közel párhuzamosak, és a szénmedencét hosszúkás pillérekre, sasbércekre és árkokra osztják. Ezek a kelet-nógrádi medencerészen a következõk: 1. A medves-szilváskõi sasbérc, amely a Gusztáv-tárói és salgói mûveléseket foglalja magába. A bányászattal 5 kisebb vetõt tártak fel, amelyek közül a legnagyobb alig 15 m, ez tehát medencénk legnyugodtabb települési része. A széntelepek csaknem szintesen fekszenek, a vágatok zsinóregyenesen futnak. A bérc 5,5 km hosszú és 2,5 km széles. Egy É-D irányú õspatak, ill. õsvölgy két részre osztja, amely Gusztáv-tárón a fõtelep felsõ padját is kimosta és elhordta, az így keletkezett völgy késõbb a bazaltkitörésekkel vastagabban töltõdött fel. 2. Az inászói tektonikai árok, amelyhez az inászói és székvölgyi, valamint a csibaji és János-aknai bányászat egy része tartozik. Keleti határvetõje 200-250 m,a nyugati 160 m-es szintkülönbséget hozott létre. E két fõvetõn belül több kisebb párhuzamos vetõ van,amelyek az árkot négy hosszúkás részre osztják. Inászót és Székvölgyet (Lajos-tárót) egy nagy, 80-100 m-es mellékvetõ választja el egymástól, amely egyúttal a kazári Béla-tárónak és a vizslási lejtõsaknának képezte a nyugati határvetõjét, és amely a márkházai lejtõsaknáig követhetõ. 3. A somlyói sasbérc. Inászó és Somlyó között a már említett 160 m-es határvetõ van, míg a nyugati oldalon, Forgách-akna felé egy 100 m-es fõvetõ mutatható ki. Ebben a bércben a Teréz-tárón a mûvelés több KNY-i kis vetõt tárt fel, amelyek közül az egyik az egész mezõt kettéosztotta. Somlyótól délre a mellékvetõk uralkodnak és zökkentik le lépcsõzetesen a területet Kazár felé.Ezek közül a legnagyobb a kazári bányatelep és Vizslás község alatt húzódó 200 m-es vetõ, amely valószínûleg nem egyetlen vetõ, hanem egész vetõnyaláb, és ez hozta létre ami viszonyaink között már tekintélyesnek mondható szintkülönbséget. A somlyói sasbérc Salgótarján felé improduktív,mert itt a bazalttakaró már nem akadályozta az erózió munkáját. Csak egy kis folt tartozik még ide Salgótarján fölött, a régi József-tárói rész, amely 100 m-rel magasabban feküdt, mint a vele szomszédos József-aknai mezõ. 4. A salgótarjáni tektonikai árok, amelynek nyugati határvetõje 50-100 m. Ide tartoznak a Károly-aknai,József-aknai, Forgách-aknai stb. régi salgótarjáni bányák, valamint a kazári Béla-tárók, a Vizslási- és Gergely-lejtaknák, a mizserfai József-aknai rész. 5. A baglyas-alsópálfalvai sasbérc, amely a Karancsalja melletti régi Beda-bányától a nemti Ilona-bányáig húzódik s 17 km hosszú. Ebben folytak a régi baglyasi mûvelések, ide tartoztak az alsópálfalvai kis bányák, a Vizslás felé esõ andrásfalvi bányamezõ,amelynek szenét egy hosszú meddõ keresztvágaton át szállították villamos mozdonyokkal a pálfalvai Frigyes-aknára, ide sorolandó még a kisterenyei tekevölgyi és fõtárói bányarész, valamint Nemtiben az Ilona-bánya. Széntelepeink vastagsága és struktúrája is bizonyos mértékben az õsi tektonikai okokra, a régebben meglé- võ, de az idõk folyamán beforrt és ismét kiújult vetõk preformáló hatására vezethetõ vissza. A kelet-nógrádi medencerészen a szénképzõdést megelõzõen mûködött vulkánok hatásaira vastag riolit- tufa réteg rakódott le. Ez különösen a déli bányákra jel- lemzõ, ahol az andezit az uralkodó erupciós kõzet. Északon a bazalterupciók a szénképzõdés után ke- letkeztek, és a széntelepes összlet fedõjében találhatók. Szép hegykúpokat alkotnak a Medves peremén egykor mûködött vulkánok emlékei: a Salgó, a Somoskõ, a Szil- váskõ, a bárnai Nagykõ és délebbre a Pécskõ és a Som- lyó. (1. ábra) A bányászkodás története A nógrádi-medence északi részén már a XVIII. szá- zad közepén megtalálták a szenet: a brennbergi szénle- lõhelyek felfedezésével csaknem azonos idõben a Salgóbányától keletre fekvõ Vecseklõn találtak öngyul- ladás miatt füstölgõ ún. .büdös köveket.. Igazából 1848-ban kezdõdött a szén termelése. Kez- detben saját célra . kézmûvesek, kovácsok . használták, alkalmazása nehezen terjedt. A fejlõdõ ipar energiaigé- nyének kielégítésére azonban . angol, német mintákat tekintetbe véve . elkerülhetetlen volt a magyarországi elõfordulások felkutatása. Mária Terézia királynõ 1766- ban, majd 1768-ban kiadott dekrétumaiban jelentõs ju- talom illette meg azokat, akik a kincstár számára kiter- melhetõ szénlelõhelyeket fedeztek fel. 1768-ban Nóg- rádból négy lelõhelyet jelentettek be: a mai Pest megyei Kosd és Verõce, valamint a Somoskõ és Tarján tér- ségében. A XIX. század elsõ felében még csak kistõkéjû vál- lalkozások kezdtek .szénásáshoz. szakemberek és hoz- záértés nélkül.Aszénkibúvások mentén max. 80-100 m- es tárókkal, kizárólag kézi erõvel bányásztak rossz mi- nõségû, oxidálódott szenet. A szállítást lovaskocsikkal végezték. A nagyipar, a vasút, a folyami hajózás egyre nagyobb mértékû igényének kielégítésére a szállításnak ez a módja azonban már nem felelt meg. 1861-ben meg- alakították a Szent István Kõszénbánya Társulatot, amely megkezdte a Pest-Salgótarján vasútvonal építé- sét. A tõke azonban elfogyott, a vasút nem készült el, a társulat pedig 1866-ban csõdbe ment. Állami segítség- gel 1867-ben mégis elkészült a Budapest-Salgótarján vasútvonal. Ezt követõen a széntermelés gyorsan növe- kedett. 1868-ban a Szent István Kõszénbánya Társulat jogutódjaként létrehozták a Salgótarjáni Kõszénbánya Rt.-t (SKB Rt.). 1869-ben megalakult a Magyar Általá- nos Kõszénbánya Társulat a nemti térségi bányák mû- ködtetésére, a Kisterenyei Kõszénbánya Rt. a kistere- nyei bányákéra, a Borbála Társulat pedig Nagykürtö- sön. Salgóbányán bányákat szerzett a SalgótarjániVasfi- nomító Társulat, amely a Salgótarján-Rimamurányi Vasmû Rt. elõdje. Az 1880-as évekre a Salgótarján kör- nyéki szénbányászat három nagyvállalat kezében össz- pontosult: a Salgótarjáni Kõszénbánya Rt., az Egyesí- tett Kõszénbánya és Iparvállalat Rt., valamint a Salgó- tarján-Rimamurányi Vasmû Rt. kezében. Az 1890-es évekre az SKB Rt. az ország legjelentõ- sebb szénbánya vállalkozása lett, miután a megyehatá- ron túlra terjeszkedett: megvette az urikány-zsilvölgyi bányákat, sõt az Esztergom-Szászvári Kõszénbánya Rt.- ben is részesedést szerzett. Az 1925. évben az Északmagyarországi Egyesített Kõszénbánya Rt. beolvadt az SKB Rt.-be. A zsilvölgyi érdekeltségeket eladták, helyette megvették a Nyitrabá- nyai (Handlova) Szénbányákat és a Salgótarjáni Palack- gyárat. 1938-ban 50%-ban résztulajdont szereznek a Mátravidéki Szénbányákban. Az 1940-es években a termelés súlypontja áthelye- zõdött a déli elõfordulási helyekre (Újlak, Kazár, Kiste- renye, Nagybátony térsége), ahol a nagy fûtõértékû III- as telep már nem mûrevaló vastagságú. A II. világhábo- rút követõen, 1946. január 1-jei hatállyal államosították a bányákat, létrejött a Magyar Állami Szénbányák Rt., azon belül a Nógrád-Hevesi Bányakerületi Igazgatóság. 1948-ban megalakították a Nemzeti Vállalatot, majd 1952-ben a Nógrádi Szénbányászati Trösztöt, amely Bányászati és Kohászati Lapok . BÁNYÁSZAT 139. évfolyam, 3. szám 17 megkezdte a termelés koncentrációját. Az energiaigény növekedése és az erõltetett ipari fejlesztés azonban még hosszú idõre életben tartotta a sok kis bányából álló ter- melési szerkezetet. Az 1960-as évek elején még 36 kisebb-nagyobb bá- nya termelt. A 60-as évek végére a termelés már a nagyobb bá- nyákra korlátozódott: Kányás-, Ménkes-, Szorospatak- és Tiribes-bányákra. A széntermelési elvárásnak a mélymûvelésû bányák egyre nehezebben tudtak eleget tenni, ezért a már lemûvelt régi bányák kibúvási pere- mein, visszahagyott pillérjeiben külfejtéses mûveléssel pótolták a termeléskieséseket. Az utolsó nagy próbálkozása az idõközben Nógrádi Szénbányákká alakult vállalatnak a Kányás-bánya . a 80-as évek elején divatossá vált . nagyüzemmé történõ fejlesztése volt. Ehhez szénmosót, lejtõsaknát építettek, a vágathajtás és a fejtésgépesítés területén a sajátságos üzemi célokra fejlesztett gépeket vásároltak. A 700 kt/év termelési célkitûzést a viszonylag vékony telepek- ben (1,6-1,8 m), igen nehéz körülmények között (a bá- nyát minden fõ-bányaveszély osztályba besorolták) az üzem nem tudta teljesíteni, a hatalmas pénzügyi terhek miatt egyre inkább veszteségessé vált, 1989-ben bezárá- sa már elkerülhetetlen volt. A vállalat továbbélése érdekében növelték a külfej- tések termelését és egy-egy újszerû kitermelési móddal próbálkoztak, pl. az ún. kéregbányászattal. Ez szénki- búvásokból indított fejtéselõkészítéseket, pajzsbiztosí- tású fejtéseket jelentett. Kezdetben ezek eredménnyel termeltek, késõbb azonban a bányatérségek bõvítése miatt a költségek növekedtek (szállítás, víztelenítés, szellõztetés stb.), veszteségessé váltak, ezek is bezártak. A vállalat eladósodott, a megindított szanálási eljárás nem vezetett eredményre. Így 1990-ben a szanáló szer- vezet kért felszámolást a vállalat ellen. A felszámolás alatt még folyt némi termelõ tevékenység. Az 1993-as évben a Nógrádi Szénbányák minden- féle termelési tevékenységét megszüntette. Termelési és létszámadatok A szénmedence közel másfél évszázados mûködésé- nek adatait a mellékelt táblázat mutatja. 1890-ben már 1,0 Mt felett termeltek a bányák és 4000 fõt foglalkoztattak. Ez a termelés akkor az ország (Trianon elõtt vagyunk!) széntermelésének 1/3-át tette ki. A II. világháború alatt a termelés jelentõsen emel- kedett a fokozott szénigény miatt. A front átvonulása nagy károkat okozott, így a termelés 1945-re jelentõsen visszaesett. A helyreállítás egyben mûszaki korszerûsí- téssel is járt, a termelés gyorsan emelkedett. A termelési csúcsot a vállalat 1964-ben érte el 3.844 kt széntermeléssel. Az 1990-ben bekövetkezõ felszámoláskor még csaknem 3 ezer fõ félmillió tonna szenet termelt. A csaknem másfél évszázad alatt összesen 165 millió tonna szenet termeltek a nógrádi medencében. Események, érdekességek A szénmedence kutatásával a kor legnevesebb geológusai foglalkoztak: Hantken Miksa, Schréter Zoltán, Böck Hugó, Noszky Jenõ és Vitális István. A szénmedencében sok kiváló bányamérnök is dol- gozott. Közülük is kiemelkedik Róth Flóris, aki külön- bözõ mérnöki beosztások után 1918 és 1938 között a részvénytársaság bányaigazgatója volt. A szénmedence mûszaki és szervezeti fejlesztése terén szerzett érde- meiért az 1938-as nyugdíjba vonulásakor személyesen Horthy Miklós kormányzó tüntette ki a Magyar Érdem- rend Középkeresztjével. Nyilván ebben része volt id. Chorin Ferencnek, a kormányzó baráti köréhez tartozó nagyvállalkozónak, aki ebben az idõszakban volt a Salgótarjáni Kõszénbánya Rt. legnagyobb részvényese ill. az rt. elnöke. Róth Flóris nevéhez fûzõdik többek között a vízválasztói erõmû korszerûsítése, a kisterenyei és a kazári bányászat megindítása, továbbá öt osztályo- zó és a hozzájuk tartozó szállítórendszerek létesítése. 1945 után többször meghurcolták, majd kitelepítették. Érdemtelen körülmények között 90 évesen a Békés megyei Mezõberényben hunyt el. A vízválasztói központi villamos erõmû 1891-ben létesült. Az erõmû egy Pálfalváról áthozott gõzgéppel és egy 2000 LE-s Láng-Ganz gyártmányú gõzturbinával kezdte mûködését, és 10 000 V feszültségû áramot ter- melt. A kazántelep ekkor két kézitüzelésû Stirling-ka- zánból állt, amelyekhez 1912-ben egy-egy újabb kazánt kapcsoltak.Avillamosközpont telephelye körül egy ide- ig vita folyt, mert a tüzelõanyagot szolgáltató, közeli iná- szói bányák kimerülõben voltak. Mivel azonban az erõ- mû az ugyancsak közeli rónai gyenge minõségû szenet jól fel tudta használni, végül is elfogadták a vízválasztói elhelyezést. Az erõmû több lépcsõben tovább bõvült: 1915-ben újabb 5000 LE-s, 1923-ban megint 5000 LE-s, 1927- 1928-ban pedig 10 000 LE-s turbina létesült mechanikus tüzelésû, láncrostélyos kazánokkal felszerelve. Az üzemi távvezetékeket fokozatosan építették ki, így az üzemek a helyi áramtermelésrõl folyamatosan át- álltak a központi áramellátásra. 1925-ben az országosan kezdõdõ gazdasági válság a bányavállalatot arra késztet- te, hogy a gyengébb minõségû szenei felhasználásával termelt vízválasztói villamos áramot . a távvezeték-há- lózat kiterjesztésével . ne csak saját üzemeiben, hanem külsõ fogyasztók részére is értékesítse. A vízválasztói erõmûben eltüzelt gyenge minõségû szenekkel elõállí- tott villamos áram termelése gazdaságosnak bizonyult. A bányaigazgatóságon belül áramértékesítõ osztály ala- kult, amely megkezdte Salgótarján tágabb környékén a 10 kV-os hálózat kiépítését. A legtávolabbi pont, amed- dig eljutottak, Pásztó község volt, amely Vízválasztótól légvonalban 27 km távolságban fekszik. Közben az erõ- mû áttért a 12 atmoszférás gõznyomásról és a 350 oC túlhevítésrõl a 22 atmoszférás gõznyomásra és 380 oC túlhevítésre, valamint a 42 periódusú váltóáramról az 50 periódusúra. 18 Bányászati és Kohászati Lapok . BÁNYÁSZAT 139. évfolyam, 3. szám Évek Összes termelés Összes dolgozó 1867 39 833 1870 285 2 194 1875 381 1 999 1880 523 2 495 1885 790 3 249 1890 1 076 3 972 1895 1 410 5 166 1900 1 624 5 666 1905 1 388 6 305 1910 1 542 6 861 1915 1 545 5 611 1920 1 430 9 972 1925 1 198 7 013 1930 1 278 7 110 1935 1 192 7 124 1940 1 735 8 971 1945 750 8 274 1950 1 779 9 910 1955 3 156 13 554 1960 3 380 14 865 1965 3 502 13 965 1970 1 975 9 015 1975 985 6 497 1980 927 5 823 1985 1 010 5 478 1990 501 2 226 A nógrádi szénmedence széntermelése (kt) és létszáma (fõ) Az áramértékesítõ osztályból alakult ki 1929-ben a Hungária Villamossági Rt., amely hálózatát a késõbbi években fokozatosan már Szolnokig kiépítette, bekap- csolva több alföldi várost és községet. 1930-ban és 1932-ben az erõmûvet újabb kazánok- kal bõvítették. 1937.1938-ban két nagyteljesítményû, porszéntüzelésû kazán befogadására új kazánházat épí- tettek, valamint felszereltek egy 15 000 LE-s turbógene- rátort is. A bányaüzemek helyi kis erõmûveit 1925-ig fo- kozatosan megszüntették, az üzemeket bekapcsolták a 10 kV-os hálózatba. 1942-ben a vízválasztói erõmû 81,9 millió kWó ára- mot termelt, amibõl 11,0 milliót a bányaüzemek, 67,6 milliót idegen fogyasztók használtak fel, az erõmû önfo- gyasztása 3,3 millió kWó volt. Az erõmû szénszükségle- tének kielégítésére a rónai és vecseklõi bányaüzemet, valamint az erõmûvet kötélpályával kötötték össze, de mód volt a szénellátásra Zagyvarakodón keresztül is. Az I. világháború után a szénpiacon nehézségekbe ütközött az aprószén és a porszén értékesítése, az SKB Rt. brikettgyár létesítését határozta el. Kisterenyén 1930-ban kezdték a brikettgyár építését, amelyet 1931- ben üzembe is helyeztek. A brikett kötõanyaga szurok volt. A fûtõérték emelése érdekében a kisterenyei apró- szénhez a vállalat nagymányoki üzemébõl származó ap- rószenet kevertek. 1932-ben a szénminõség javítására a brikettgyárban kettõs Finkey-féle légszért, majd 1933- ban újabb kettõs légszért és vibrátort helyeztek üzembe. A brikettgyár a II. világháború alatt még dolgozott, de az államosítás után már nem indították újra a termelést. 1931-ben a nagybátonyi osztályozó mellett a Nagy- bátony-Újlaki Kõszénbánya és Iparmûvek Rt. is létesí- tett brikettgyárat, de megfelelõ kereslet hiányában a gyárat még a II. világháborút megelõzõ idõben felszá- molták. Avállalati fejlesztések során a nagyobb aknák mélyí- tését a Heinrich-Frölich-Klüpfel aknamélyítõ szakcég vé- gezte. Ilyen volt például az 1940-ben elkezdett tiribesi akna, amely 316 m mélységû körszelvényû akna volt, 4 mátmérõvel és tégla falazattal. Mélyítése, kialakítása és felszereltsége korában a legkorszerûbb volt. A háború utáni legnagyobb fejlesztés a kányási ikeraknák mélyíté- se volt. A két, egyenként 4,8 m belsõ átmérõjû, beton- idomkõvel biztosított, 330 m mélységû akna mélyítését is a Heinrich-Frölich-Klüpfel cég kezdte el 1947-ben, de már Bányászati Aknamélyítõ Vállalatként fejezte be. A József-akna volt az elsõ nagyobb mélységû akna, mélyítését 1881-ben fejezték be, amikor 96 m mélység- ben harántolta a szenet. Az aknával egy 5 km hosszú és átlag 450 m széles szénpillért tártak fel. A bánya kelet felõl öregmûveletekkel volt határos, s a bennük felgyü- lemlett víz 1888. november 7-én elöntötte a bányát. Az egyik siklóban 20 bányász bennrekedt, akiket napokig fúrólyukon keresztül tápláltak, és akiket Gerber Frigyes bányaigazgató élete kockáztatásával mentett ki. A Jó- zsef-aknából 1895-ig 1,6 Mt szenet termeltek, amelyet 780 m hosszú alagúton át elõbb lovakkal, majd villamos mozdonyvontatással szállítottak a József-rakodóra, ami akkor a budapesti vasútvonal végállomása volt. A szénmedence bányászati emlékeit az imént emlí- tett, egykori József-akna lejtõsaknájának bejárati szint- jén berendezett föld alatti múzeumban gyûjtötték össze. A múzeum hároméves elõkészítõ munka után 1965. május 1-jén nyílt meg. Jó megközelíthetõsége (a város piactere mellett van) és a bányászat iránt még mindig megnyilvánuló romantikus érdeklõdés viszonylag nagy látogatottságot biztosított a múzeumnak. 2004-ben pá- lyázaton szerzett pénzbõl három lépcsõben (külszíni üzemtér, táró, szemléltetõ eszközök) felújították, és 2005 februárjában egy, a mai kornak megfelelõ, látvá- nyos múzeumot nyitottak meg. A80-as évek elején a vállalat megmentését a Kányá- si Üzem fejlesztésével tervezték. Az akkor már mûvelt mezõ és az aknapillérekbõl felszabaduló szénvagyon el- érésére a nagybátonyi rakodóhoz csatlakozó lejtõsaknát mélyítettek 1832 m hosszal és 240 ezrelék lejtéssel. Az aknamélyítés 1982-ben indult, a gyorsítás érdekében egyszerre két irányból: alulról az üzem hajtotta, felülrõl pedig a Bányászati Aknamélyítõ Vállalat. A BAV itt al- kalmazta elõször lejtõsakna esetében a sajtolásos mód- szert, azaz azt, hogy a biztosító szerkezet . jelen esetben egy 3,1 m átmérõjû vasbeton, ún. Rocla-csõ . beépítése megelõzi a jövesztést. Ezt az elõre jelzett vízdús homok- rétegek indokolták is. A sajtolás azonban nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket, egyrészt a vágóél .elú- szott. az ellenállás nélküli közegben, másrészt a zárt csõszerkezet nem biztosította a várt vízkizárást. Intenzív víztelenítés és vegyszeres kõzetszilárdítás mellett is csak 60 m készült ezzel a módszerrel, majd zárt betonidom- kõ falazattal és TH biztosítással folytatódott 3,5 m át- mérõ mellett. Az akna 1989-re készült el, valójában azonban már nem is használták, mert akkorra, fõleg a beruházás terhei miatt, a vállalat eladósodott és csõdbe jutott. 1866-ban létesült az ún. bányatárspénztár, amelynek tagjai térítésmentes orvosi kezelésben, táppénzben és szükség esetén kórházi ellátásban részesültek. Korát jó- val megelõzve ez volt az elsõ társadalombiztosítás, ak- kor még csak a bányászatban és önkéntes alapon. Az I. világháború után a bányatárspénztár csak a betegbizto- sítást intézte önállóan, a baleseti kártalanítás és nyug- bérbiztosítás feladatát az országos szervezetek vették át. Az SBK Rt. salgótarjáni kórházát a két világháború között 20 ágyas járványkórházzal, majd 35 ágyas sebé- szeti pavilonnal bõvítették. Baglyasalján is mûködött egy 33 ágyas, Mizserfán pedig 17 ágyas kórházi részleg. Ezeken kívül Salgótarjánban és a bányatelepeken orvo- si rendelõk és állandó ápolószemélyzet állt a járóbete- gek rendelkezésére. 1920-ban alakult a Salgótarjáni Bányász Torna Club (SBTC). Az egyesületnek lövész, atlétika, labdarúgó és úszó szakosztályai is voltak. A vállalat füves labdarúgó- pályát és klubházat építtetett, edzõvel és anyagi támo- gatással biztosította a klub zavartalan mûködését. Az ál- lamosított nógrádi szénbányászat különösen sokat áldo- zott az SBTC élsportolóira, a labdarúgócsapat több íz- ben az ország nemzeti bajnokságának élvonalában ját- szott, és válogatott játékosokat adott a nemzeti tizen- Bányászati és Kohászati Lapok . BÁNYÁSZAT 139. évfolyam, 3. szám 19 egybe. 1976-1980 között bõvítették és korszerûsítették az SBTC és a Nagybátonyi SC sportlétesítményeit, hogy ezzel is kiszélesítsék a tömegsport lehetõségeit. A bá- nyászat visszafejlesztésével a bányász sportegyesületek kényszerûen átalakultak, második vonalba szorultak, illetve megszûntek. A nógrádi szénmedencében már 1895 decemberé- ben megalakult az 1892-ben alapított Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Salgótarjáni Osztá- lya Gerber Frigyes bányaigazgató elnökletével. Az osz- tály nemcsak a terület bányász mûszaki értelmiségét, hanem a helyi gyárakban dolgozó kohász szakembere- ket is mozgósította a szakmai-társadalmi véleménycse- rékre, továbbképzésekre és kollegiális összejövetelekre. Az I. világháború után, 1920 áprilisában újjáalakult az osztály Róth Flóris bányaigazgató elnökletével. Ebbõl szervezõdött át 1952-ben az egyesület bányászati szak- osztályának nógrádi csoportja néven az a helyi szerve- zet, amely elnökének Sándor Pál bányaigazgatót válasz- totta.Ahelyi szervezet továbbra is a nógrádi szénbányá- szat mûszaki fejlesztését tartotta legfõbb feladatának. (A salgótarjáni kohászok 1964. évi különválásukig az egyesületen belül önálló helyi csoportba tömörültek.) Egymást követték a szervezet rendezvényei, szakmai elõadásai, tanulmányútjai, amelyek közül különösen sikeres volt: . A salgótarjáni bányászati kiállítás 1959-ben, . a mûszaki fejlesztési ankét 1965-ben, . a vékonytelepi bányamûveléssel foglalkozó kon- ferencia 1967-ben, . a bányavállalatok belsõ mechanizmusának fejlesz- tési kérdéseit felölelõ ankét 1971-ben. 1994-ben a nógrádi szénbányászat megszûnésekor, az OMBKE salgótarjáni bányász és kohász szervezetei újra egy területi osztályba szervezõdtek. A felszámolás lefolyása Elõzmények A Nógrádi Szénbányák (NSZ) már 1986-87. évben a megváltozott gazdasági környezet (állami támogatások megszûnése) és a kányási rekonstrukció elhúzódása mi- att igen kedvezõtlen helyzetbe került. Az áthozott vesz- teség 252 MFt, a tartozások év végi állománya közel 1,5 Mrd Ft, a követelésállomány pedig 100 MFt volt. A Bu- dapest Bank Rt., mint a legnagyobb hitelezõk egyike, 1988. januárban felszámolási eljárást megelõzõ hitele- zõi egyeztetést kezdeményezett az akkor érvényben le- võ törvényerejû rendelet elõírásainak megfelelõen. Az 1988. március 16-án lefolytatott egyeztetés eredményte- len volt, nem jött létre egyezség a vállalat és a hitelezõk között, amely biztosíthatta volna a fizetõképesség hely- reállítását. A 26/1986. (VII. 16.) MT. számú rendelet alapján azonban állami szanálás volt indítható olyan gazdálko- dó szervezet fizetésképtelenségének helyreállítására, amely megszûnése az adott körzetben súlyos foglalkoz- tatási gondokat okozna. Az NSZ 1988. évben 671,6 kt szenet termelt és átlagosan 4706 fõt foglalkoztatott, tehát esetében az állami szanálás indokoltnak látszott. Az állami szanálást a pénzügyminiszter 1988. április 19- én el is rendelte. A szanáló szervezettel létrejött szanálási megállapodás alapján az NSZ 800 MFt ingyenes szanálási juttatást kapott. A megállapodás kötelezettségeket tartalmazó részét azonban betartani nem sikerült, a fizetõképesség helyreállítása nem történt meg. A szanáló szervezet a szanálási meg- állapodást felmondta, és 1989. szeptember 5-én a Fõ- városi Bíróságon az NSZ felszámolását kezdeményezte. A Fõvárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma az Igazság- ügyi Könyvszakértõi Intézet 1989. december 29-én ké- szült szakértõi véleményét is figyelembe véve 9.Fpk.246/1989/15. számú végzésében elrendelte az NSZ felszámolását 1990. február 2-i kezdettel, és kije- lölte felszámolóként a Pénzintézeti Központot. A tisz- tánlátás érdekében meg kell jegyezni, hogy a vállalati felszámolások ezen kezdeti idõszakában a Fõvárosi Bíróság volt illetékes minden felszámolási eljárásban. A felszámolási eljárás Az eljárás kezdetekor a vállalat nettó könyvszerinti eszközértéke 2,5 Mrd Ft volt, amivel szemben 3,1 Mrd Ft határidõn belül benyújtott hitelezõi igény állt. A fel- számolás megkezdésekor a felszámoló abból az alapve- tõ ténybõl indult ki a felszámolás programjának elkészí- tésekor, miszerint a Nógrádi Szénbányák FA (NSZFA) vagyona fõként és szinte kizárólag a széntermelést szol- gálja. Értéke abban az esetben csökken a legkevésbé, ha a gazdaságos, önfinanszírozó széntermelés megvalósítá- sára ill. fenntartására törekszik. A hitelezõi igények leg- nagyobb fokú kielégítését és a társadalmi tisztajövede- lem elemeinek megtartását is ez a módszer szolgálja. A vagyonértékesítés szempontjait is figyelembe véve ezért a következõ koncepció alakult ki: . A meglévõ vállalati szerkezetbõl kiemelni azt a széntermelõ szerkezetet, amely az önfinanszírozó széntermelõ vállalkozás kialakítását lehetõvé teszi. Ez, mint mûködõ, üzleti értékkel rendelkezõ gaz- dasági társaság az energiatermelõ részére értéke- síthetõ. . A vállalati szervezetben mûködõ más profilú, élet- képesnek látszó tevékenységeket gazdasági társa- ságokba szervezni és üzletrészként értékesíteni. . Minden más vagyontárgyat egyedileg értékesíteni. A hitelezõi körben a társaságok üzletrészeinek név- értéke alapján az igény 100%-os kielégítésére nyílt vol- na lehetõség azzal, hogy a 100 eFt alatti igényû kishi- telezõk követelését kifizetik. Az elképzelés azonban csak a felszámolásokra vo- natkozó törvényerejû rendelet szabta keretek közötti ál- lami beavatkozással látszott kivitelezhetõnek. Az ener- getikai koncepció hiánya, a bányabezárás és rekultivá- ció finanszírozásának rendezetlensége, a bányakár költ- ségek fedezetének hiánya a korrekt lebonyolítást zavar- ta. Természetes következménye volt ez az akkor még rendezetlen felszámolási gyakorlatnak. Annak, hogy az NSZFA felszámolásának megindítására a szénbánya vállalatok között elsõnek került sor. Jó példa volt erre 20 Bányászati és Kohászati Lapok . BÁNYÁSZAT 139. évfolyam, 3. szám az NSZFA dokumentumainak és adatainak megõrzése kapcsán kialakult vita. A Megyei Levéltár természetes- nek tartotta, hogy minden dokumentum és adat megõr- zésérõl egyedül gondoskodik. Külön kormányzati állás- foglalást kellett kérni az ellenérdekelt felekkel kialakult vita lezárása érdekében. Így kerültek a bányászati ada- tok a Magyar Bányászati Hivatalhoz, a földtani adatok pedig a Magyar Geológiai Szolgálathoz. A Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ (SZÉSZEK) 1990. szeptember 25-i megalapításával, a közben hozott rendeletekkel a feszültség valamelyest oldódott. A legnagyobb veszteséget produkáló bányák bezárásával, a .kéregbányák. és külfejtések alkalmazá- sával, a nem széntermelõ egységek gazdasági társasá- gokká alakításával, a létszám csökkentésével az elfoga- dott koncepció szerint folyt a felszámolás 1992 novem- beréig, amikor a Tiszai Erõmû Rt. az orosz importból származó javító szén bekeverése miatt megtagadta a szerzõdésben rögzített szénmennyiség átvételét. A ki- alakult bizonytalan helyzet miatt a termelést le kellett állítani, és megkezdeni az NSZFA teljes felszámolását. Az intézkedést igazolta a Versenyhivatalhoz, majd a BAZ Megyei Bírósághoz benyújtott keresetünk elu- tasítása. Az NSZ teljes létszáma a felszámolás kezdetekor 2852 fõ volt. A termelés leállításáig ezt sikerült lecsök- kenteni 1204 fõre a gazdasági társaságokba történõ át- helyezéssel és a különféle nyugdíjazási kedvezmények- kel. További segítséget jelentett a különleges körzetté nyilvánítás, amely szerint a letöltött szolgálati idõ függ- vényében a vállalati kollektív szerzõdésben biztosított végkielégítésen kívül további állami végkielégítés kifize- tésére kerülhetett sor legfeljebb 24 hónapos keresetnek megfelelõ összegig. A teljes létszám elbocsátása 1993. december 31-ig megtörtént. Az NSZ 113 fõ baleseti já- radékosáról részben egyösszegû megváltással, részben járadékbiztosítási szerzõdés megkötésével gondos- kodott aszerint, hogy a járadékos melyik megoldást választotta. A vagyon értékesítése részben meghirdetett, nyilvá- nos licitáló tárgyaláson, részben versenytárgyalás kere- tében történt. Gyakorlatilag az értékesítés minden el- képzelhetõ formájára sor került. Az általánosan hasz- nálható vagyont (pl. földmunkagépek) készpénzért, jó áron lehetett értékesíteni. A speciális rendeltetésûeket csak nagy nehézségekkel, nyomott áron sikerült eladni. Elõfordult, hogy még mûködõ, más vállalathoz tartozó bányaüzem vásárolt önjáró berendezést. Üzemi épüle- tet vett át a Megyei Levéltár az iratanyag megõrzési dí- jának fejében. A mûködõ salgótarjáni Bányászati Mú- zeumot pedig az önkormányzat vette át további fenntar- tásra. A vagyon jelentõs részét 1995-ig sikerült értékesí- teni, de az utolsó elõtti fellelt ingatlan értékesítésére csak a 2005. évben került sor. Egy ingatlan az értékesí- tési kísérletek sorozatos meghiúsulása miatt a felosztan- dó vagyonba került. A bányabezárás, tájrendezés, rekultiváció és bánya- károk költségeit a felszámolás kezdetén a felszámolási költségek között kellett elszámolni. A SZÉSZEK meg- alakulását követõen a központi költségvetés bányabezá- rási kerete biztosított erre fedezetet. A SZÉSZEK iga- zolta a költségek jogosságát, és ezt követõen az APEH- en keresztül kifizette azokat a keret terhére. Az ilyen jellegû károk és költségek felderítése érdekében a szén- bányászattal érintett teljes területrõl felmérés készült, amely rögzítette a még meglévõ kötelezettségeket és azok várható költségét.Afelmérés alapján 1996 novem- berében kötelezettség átvállalási szerzõdés megköté- sére került sor a SZÉSZEK, a Borsodi Bányavagyon- hasznosító Rt. (BBVHRt.) és az NSZFAközött.Aszer- zõdéssel a kötelezettségek kikerültek az NSZFA-ból, és a BBVH Rt. feladatává vált a további rendezés és finan- szírozás. Ez errõl az oldalról már lehetõvé tette a felszá- molás lezárását. Ez a szerzõdés biztosítja, hogy a késõbb jelentkezõ, a bányavállalkozót terhelõ kötelezettsége- kért a cég törlését követõen is helytáll a BBVH Rt. vagy utódszervezete. A felszámolási eljárást meglehetõsen megnyújtotta azonban a mintegy 3000 peres ügy. Ezek döntõ több- sége bányakár megtérítésére felajánlott összeg ügyében indult, és esetenként a Legfelsõbb Bírósághoz benyúj- tott felülvizsgálati kérelem elbírálását követõen fejezõ- dött be. Elõfordult olyan per is, amelynek elõzményei az 1960-as évekre nyúltak vissza. Néhány üzemi baleset- tel és a munkaviszonyt érintõ adattal kapcsolatos per is volt. Csak néhány esetben sikerült peren kívül meg- egyezni. A 2005. február hónapban elkészült zárómérleg be- nyújtását követõen a záró tárgyalásra 2005. június 22-én került sor. A cég megszüntetését elrendelõ végzés jog- erõre emelkedését követõen a céget törölték, és ezzel az NSZ befejezte közel másfél évszázados tevékenységét. Némi vigaszt nyújthatott a szénbányászat híveinek, hogy Székvölgyön, a volt vállalat fiatal mérnökei által alapítottNÓGRÁDSZÉNKft. egy külfejtéssel a bányá- szati tevékenységet egy ideig folytatta, és a Tiszapalko- nyán mûködõ hõerõmû a terméket átvette. Szakirodalom Aki alaposabban kíván elmélyedni a medence szén- bányászatának történetében, számos könyvben és szak- cikkben tájékozódhat. Itt most csak az általunk leg- fontosabbnak vélt munkák közül sorolunk fel néhányat. Dzsida József: A Salgótarjáni Kõszénbánya Rt. nógrádi szénbányászatának története 1868-1943-ig. A Salgótarjáni Kõszénbánya Rt. kiadása, Sal- gótarján (1944). Lassan József: A nógrádi szénbányászat felszabadulás utáni mûszaki története, 1945-1980. I. k. A nóg- rádi Szénbányák kiadása, Salgótarján (1984). Lassan József: A nógrádi szénbányászat felszabadulás utáni mûszaki története, 1945.1985. II. k. a Nóg- rádi Szénbányák kiadása, Salgótarján (1987). Szvircsek Ferenc: Képes 125 év. Történelmi montázs, 1861.1986. A Nógrádi Szénbányák kiadása, Sal- gótarján (1986). Bányászati és Kohászati Lapok . BÁNYÁSZAT 139. évfolyam, 3. szám 21 Dr. Érsek Elek: A Magyar Bányászat Évezredes Története, II. kötet, 337-380. o. A nógrádi szén- medence. Andreics János: A salgótarjáni szénbányászat rövid is- mertetése. Bányászati és Kohászati Lapok, 27. évf., p.: 2-14. (1894). Andreics János: A Salgótarjáni Kõszénbánya Rt. rövid ismertetése. Bányászati és Kohászati Lapok, 32. évf. p.: 408-410. (1899). Faller Jenõ: Adatok a salgótarjáni szénbányászat kezde- ti idejének történetéhez. Bányászati Lapok, 95. évf. 6. sz., p.: 422-425. (1962). Molnár László: Bemutatjuk a Nógrádi Szénbányákat. BKL Bányászat, 108 évf. 10. sz., p.: 641-653. (1975). Lassan József: Zemlinszky Rezsõ munkássága a nógrádi szénbányászat kifejlesztésében. BKL Bányászat. 113. évf. 11. sz., p.: 773-775. (1980). Magyarfy Károly: 40 év gépészeti és villamossági tevé- kenységének fejlõdése a Nógrádi Szénbányák- nál, 1945.1985. A Nógrádi Szénbányák kiadása, Salgótarján, (1987). Tóth József: 125 éves a nógrádi nagyüzemi szénbányá- szat. BKL Bányászat, 119. évf. 12. sz., p.: 793-801. (1986). Lassan József: Visszatekintés a 125 éves nógrádi nagyüzemi szénbányászat történetére. BKL Bányászat. 119. évf. 12. sz., p.: 802-808. (1986). Adorján Henrik . Magyarfy Károly:ANógrád-típusú lán- cos vonszolóteknõk. BKL Bányászat, 117. évf. 6. sz., p.: 399-402. (1984). Lassan József: A fejtési eljárások fejlõdése a nógrádi szénbányászatban. BKL Bányászat, 117. évf. 10. sz., p.: 655-664. (1984). Liptay Jenõ: A salgótarjáni föld alatti bányamúzeum. BKL Bányászat, 117. évf. 10. sz., p.: 705-709. (1984). Hermesz Miklós: A Nógrádi Szénbányák földtani kuta- tási és termelési lehetõségei. BKL Bányászat, 117. évf. 10. sz., p.: 652-654. (1984). Magyarfy Károly: A mûszaki fejlõdés hatása a nógrádi szénbányászatra. BKL Bányászat, 124. évf. 3-4. sz., p.: 179-183. (1991). Morvai Ernõ: A Nógrádi Szénbányák felszámolási ta- pasztalatai: BKL Bányászat, 124. évf. 11-12. sz., p.: 670-671. (1991). A felszámolás befejezésével a nógrádi szénbányá- szat dicsõ kora ért véget. Emlékezzünk elismeréssel és szeretettel mindazokra, akik tudásukkal, erejükkel, né- ha az életük feláldozásával is, sokat tettek a medence gazdasági és társadalmi felvirágoztatásáért. Ez a cikk ér- tük és nekik szól, és mindazoknak, akik érdeklõdnek a hazai szénbányászat e különös és különleges helye iránt. 22 Bányászati és Kohászati Lapok . BÁNYÁSZAT 139. évfolyam, 3. szám DR. DÓSA ZOLTÁN okl. bányamûvelõ mérnök diplomáját 1960-ban a miskolci Nehézipari Mûszaki Egyete- men szerezte. Pályáját a Bányamûveléstani Tanszéken tanársegédként kezdte, majd az ország több szénbányá- jában dolgozott különbözõ beosztásokban. 1992. augusztustól látta el a Nógrádi Szénbányák felszámoló biztosi teendõit. 1995-tõl nyugdíjas. JÓZSA SÁNDOR bányamûvelõ mérnöki oklevelét 1969-ben szerezte a miskolci Nehézipari Mûszaki Egyete- men. Munkáját az Országos Érc- és Ásványbányáknál kezdte, majd 1975-1993 között a Nógrádi Szénbányák üzemeinél szinte minden mérnöki beosztásban dolgozott, a felszámolás megindításakor aknavezetõ fõmérnök volt. Ezután egy gazdasági társaság tagjaként bányabezárások, tájrendezések, bányakárok ügyeit intézte. 1996- ban nyomdamérnöki oklevelet szerzett, ezt követõen ebben a szakmában dolgozik . 2004-tõl nyugdíjasként. MARTÉNYI ÁRPÁD 1966-ban bányamérnöki, majd 1973-ban bányaipari gazdasági mérnöki oklevelet szerzett Miskolcon. 1966-1978-ig a DCM váci kõbányájában üzemvezetõ, 1978-1983-ig az Országos Érc- és Ásvány- bányáknál osztályvezetõ, illetve területi fõmérnök volt. 1983-1991-ig a Bányászati Aknamélyítõ Vállalatnál dol- gozott Budapesten, Dorogon és Kuvaitban. 1991-tõl a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ szakfõ- tanácsosa. Bányászati szaktervezõi, szakértõi tevékenységet is folytat, 1992-1998 között az ENSZ EGB szén-
 
Pontosidő
 
Naptár
2023. Október
HKSCPSV
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
Chat
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 

A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Gigágá! Márton napján is gyertek a Mesetárba! Nemcsak libát, de kacsát is kaptok! Játsszatok velünk!    *****    A Nintendo a Nintendo Music-kal megint valami kiváló dolgot hozott létre! Alaposan nagyító alá vettem, az eredmény itt.    *****    Leanderek, Parfümök, Olajok, és Szépségápolási termékek! Használd a LEVI10 kupont és kapj 10% kedvezményt!Megnyitottunk    *****    Megjelent a Nintendo saját gyártású órája, a Nintendo Sound Clock Alarmo! Ha kíváncsi vagy, mit tud, itt olvashatsz róla    *****    Megnyílt a webáruházunk! Parfümök, Szépségápolási termékek, Olajok mind egy helyen! Nyitási akciók, siess mert limitált!    *****    Az általam legjobbnak vélt sportanimék listája itt olvasható. Top 10 Sportanime az Anime Odyssey-n!    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Megnyílt a webáruházunk! NYITÁSI AKCIÓK! Tusfürdõ+Fogkrém+Sampon+Izzadásgátló+multifunkcionális balzsam most csak 4.490!    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran!    *****    Veterán anime rajongók egyik kedvence a Vadmacska kommandó. Retrospektív cikket olvashatsz róla az Anime Odyssey blogban    *****    Parfümök, Olajok, Párologtatók mind egy weboldalon! Siess mert nyitási AKCIÓNK nem sokáig tart! Nagy kedvezmények várnak    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Aki érdeklõdik a horoszkópja után, az nem kíváncsi, hanem intelligens. Rendeld meg most és én segítek az értelmezésben!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött + napi agymenések és bölcseletek    *****    KARATE OKTATÁS *** kicsiknek és nagyoknak *** Budapest I. II. XII.kerületekben +36 70 779-55-77